Ghost life 14.

- Mennyire alattomos vagy... - sziszegett Andy egyszer csak a nagy csöndet megszakítva Drakulának... - és szánalmasan beszari...
- Oh hercegem... nem kell, hogy kedveskedj... - mosolygott
Nyeltem egyet... nem értettem mi történik, de nem akartam bele szólni...
- Nem hiszem, hogy kedves lennék... - morgott Andy... - ami a szerződést illeti...
- ... Andrew... szerintem ezt megbeszéltük...
- Még nem írtam alá semmit... szeretném, ha Moont kivennéd a szerződésből...
- Nem lehet... ti lesztek a királyi pár - majdnem félrenyeltem... - és ezúttal nem hibázhatok... nézd anyádat... nem hűséges hozzám, pedig mindent megkaptak tőlem...
- Csak milyen áron...
- Megértem őt... de nem tehetek mást... Moon ma éjjel vámpír lesz, hűséges hozzám... vagy mindketten meghaltok...
- Aljas vagy... félsz mindentől és mögénk akarsz rejtőzni...
- Így van... de jól játszom ki a kártyákat... képtelenek vagytok egymás nélkül élni... és ez nekem kapóra jön... - felállt. - Most, ha megbocsájtotok...
A katonáival a nyomában eltűnt. Andy mosolyogva rám nézett...
- Ne haragudj...
- Nem, csak jó lenne tisztán látni.
- Rendben...
- Rendben?
- Igen... mindent elmondok, csak menjünk fel... - lépett mögém...

Kézen fogva sétáltunk fel a lépcsőn... mikor végre kettesben voltunk, leültem az ágyra és vártam. Andy fel alá járkált, de nem idegesen, hanem olyan... most magyarázni fogok stílusban
- Mit szeretnél tudni?
- Mikor lettünk ennyire nagy bajban...?
- Hát... a szerződés szerint... amint átváltoztatlak, mi leszünk a királyi pár, ami nagy felelősséggel és azzal jár, hogy mindenki nekünk engedelmeskedik... persze a törvényeket be kell tartatni és kegyetlen kövületekké válunk széépen lassan... mint anyámék...
- Andy... anyukád bejött hozzám, amikor a várbörtönben voltam... és elég közvetlen volt... nem mondanám kövületnek...
- Érdekes... elég régóta nem láttam már közvetlennek... szerintem csak ki akart húzni belőled egy vallomást...
- Akkor sikerült...
- Hm?
- Hát tudod... azt mondtam, amit hallani akart... hogy természetesen semmi közöd az egészhez és mindenről én tehetek...
- Na ugye... mondtam, hogy vallomást akart...
- De aztán... megköszönte, hogy védeni akarlak...
- Ez szerintem, csak is a játszmája... lezárása volt, különben minek toporzékolna most is itt...
- Azt hiszem, hogy én tudom... - suttogtam... - fél, hogy elveszít téged...
Andy úgy nézett rám, mintha megőrültem volna...
- Ez viccnek is rossz...
- Nem, figyelj... akkor, amikor bejött hozzám... arra játszott, hogy emberként rád hárítom a felelősséget... amikor nem ezt ettem, megnyugodott, hogy téged nem kell bántaniuk, amikor Drakula elhozott, azért jött ide, nehogy Drakula téged bántson...
- Én másra tippelek... szerintem inkább azért akadt ki, mert ismeri Drakula tervét és neki nagyon is megfelel az, hogy ő a királynő...
- Nyilván jobban ismered mint én...
- Most el kell szaladnom kicsit... de nemsokára jövök...
Lehámoztam magamról a ruhát és lefürödtem... meztelenül a takaró alá feküdtem és vártam, hogy visszajöjjön...

18+

Éreztem, hogy mellém fekszik az éjszaka leple alatt csendben... Hozzábújtam, vártam, hogy megtörténjen az elkerülhetetlen...
Andy morgolódott még valamit, de aztán átölelt.
- Sajnálom Moon... - suttogta... - ... sajnálom, hogy fájdalmat okozok neked...
- Nem bánom... ha ez az ára annak, hogy utána örökre... veled lehessek...
Ajkammal az övét kerestem... mikor hozzá érintettem, jeges csókja más volt mint eddig...
- Moon... én... örülök, hogy veled élhetek az örökkévalóságig...
- Én is örülök... - újra a számra tapadt. A hátamra fordított és fölém hajolt.
- De most... még egyszer... szeretnélek így érezni... - harapott alsó ajkába... - lassan lehúzta rólam a takarót, felfedve testemet... tekintete végigvándorolt a testemen... elvörösödtem...
- Ez nagyon fog hiányozni... - suttogta... - ... annyira édes vagy, amikor zavarba jössz... - megtette a hatását... még vörösebb lettem...
A nyakamhoz hajolt és csókot lehelt rá... majd a vállamra, a mellemen elidőzött... halk sóhajjal háláltam meg az érintéseit...
- Istenem de gyönyörű vagy... - suttogta mikor ajka eltávolodott egy pillanatra a testemtől... Mikor újra a nyakamhoz vándorolt már teljes extázisban vártam, hogy újra érezzem édes csókjait...
Nem várt, ezúttal, nem volt türelmes... túlságosan akart engem... de nem bántam, mert én is legalább annyira vágytam rá... Felkapott az ágyról és a falhoz nyomott lassan lejjebb eresztett pontosan úgy, hogy óvatosan belém csússzon... lábaimmal megkapaszkodtam a testén, a karjaimat a fejem fölé emelte és vad táncba kezdett nyelvével a melleimen, miközben erőteljesen lüktetett bennem... ütemes mozgása zihálásra és nyögésre késztetett... hamar éreztem a várva várt remegést... halk sikollyal jutalmaztam... ettől még jobban beindult... nem állt le, hiába vonaglottam, a testemet nekifeszítette a falnak és tovább mozgott... erősebben... vad tekintete elárulta... ezúttal a vámpír kerekedett felül benne... vad zihálása egyre jobban felizgatott... eleresztette a karjaimat amit így a nyaka köré fonhattam... ajkát az enyémnek nyomta... nyelvével szétnyitotta a számat és vad birkózásba kezdett az én nyelvemmel... óvatosan a fogaihoz érintettem a nyelvem... szemfogai hegyesen belefúródtak a húsomba... felszisszentem, de nem bántam megszívta a nyelvemet, megízlelve a vérem ízét, majd hátravetette a fejét egy pillanatra és hangos nyögések közepette megfeszült... Férfiassága még jobban megduzzadt bennem, jelezve, hogy nemsokára eléri a gyönyört.... én is újra éreztem a remegést, mikor vadabbul lökött még párat... majd hangosan üvöltve átadta magát az élvezetnek... lüktetett bennem... Nem állt meg... arca kisimult és vágyakozó tekintettel nézett végig vonagló testemen... újra akart... lassú mozgása finoman újra a gyönyörbe röpített... karjaival átölelt, magán tartva, ellépett a faltól, az ágyra fektetett és tovább mozgott bennem újra és újra felkavarva a gyönyör hullámait a testemben... Fogain megvillant a hold fénye, ahogy felém hajolt... a nyakamon éreztem leheletét, majd azt az édes fájdalmat, amit okozott... Nem ivott sokat... még mindig bennem mozogva saját csuklójába harapott és a számhoz emelte vérző kezét... végignyaltam rajta, majd lassan inni kezdtem... közben újra ívbe feszült a hátam, ő pedig hangos hörgéssel újra elélvezett... eleresztettem a kezét...

18+ vége

- Szeretlek... - suttogta... az ölébe húzott és védelmezőn ölelt... szeméből egy csepp vér folyt végig arcán...
A fájdalom ami következett leírhatatlan volt... minden izmom megfeszült... hörögve próbáltam levegőt venni, de nem ment... fulladoztam... Andy a karjaiban tartott, de nem tudott rám nézni... a szenvedésem neki talán jobban fájt...
A csontjaim mintha égnének... a végtagjaimat nem érzem... mintha mindenem leégne... csak Andy testének hidegsége tartott észnél...