Reggel nagy meglepetés ért, ugyanis a vámpír herceg mellettem feküdt, pontosan úgy, mint, ahogy este... a nővérke épp belépett és mosolyogva konstatálta, hogy nem vagyok egyedül...
- Gratulálok... - suttogta mosolyogva... - a barátja igazán helyes...
- Köszönöm... - mosolyogtam rá...
Miután kiment Andy majdnem leesett az ágyról a röhögéstől...
- Mi olyan vicces...?
- Tudod, hogy hetek óta fortyognak, hogy hogy tudtál kómában bepasizni?
- Nem, eddig nem tudtam...
- Megőrülnek a kíváncsiságtól, hogy egy kómában fekvő lánynak, hogy lehet egy sztár a barátja...
- Na Mr. Sztár elárulod, hogy mi lesz most, hogy... ember vagyok?
- Hát a bandának kénytelenek leszünk bevallani mi történt... te vissza mész a rendes suliba és éljük az életünket együtt... és én megöregszem, meghalok, amíg te fiatal és dögös maradsz...
- Ne már... a kórházi ágyon fekszel... tizennyolc múltál... én négyszáz is elmúltam... és azon aggódsz, hogy mi lesz majd, ha... felvilágosítalak, egy csomó időnk van...
- Nemsokára tizenkilenc...
- Oh fogd be... - megcsókolt... pont a legjobbkor, a nagyi belépett...
- Ohh...
- Nagyi...
- Látom megjött a hangod... - pislogott zavarában... - örülök, hogy ilyen hamar jóban lettetek... de legalább ez megmagyarázza, hogy Andrew miért nem volt ma otthon reggel...
- Elnézést... visszajöttem este, ahogy mondani tetszett és elaludtam... itt...
- Semmi baj, örülök, hogy ilyen közel kerültetek...
Éreztem, hogy vérvörös vagyok...
- Megkérdezem a nővérkéket, hogy mikor engednek haza...
- Holnap... - mondta Andy... - már megkérdeztem...
- Remek... akkor jól tettem, hogy előkészítettem a szobát...
- Köszönöm nagyi... és hogy van Joe?
- Lent vár, azt mondta nem akar zavarni, holnaptól úgy is... nem így akartam elmondani, de Joe odaköltözött hozzánk
- De jó! - mosolyogtam rá - Örülök nektek nagyi!!!
- Vénségemre nagyon megszerettem Joet... ki gondolta volna...
- Nagyi, nem vagy olyan vén... bőven van időd, élvezd ki...
- Ejnye miket mondasz már...
Andy elnevette magát... aztán hirtelen felszisszent...
- Van egy ötletem... tetszik tudni, van egy kastélyszálló... nagyon szép helyen van, és szerintem Moon- nak is jót tenne az ottani levegő... szeretném, ha mind elmennénk oda pár napra...
- Andrew, már így is túl sokkal tartozom...
- Az igazság az, hogy ajándékba kaptam az utazást, de a barátaim lemondták, nem szeretném, hogy kárba vesszen...
- Na jó, megbeszélem Joe-val...
- Remek! - pattant fel mellőlem Andy - akkor én elintézem a részleteket...
- Milyen kedves vagy...
- Köszönöm... - egy puszit nyomott a homlokomra és magamra hagyott a nagyi kérdéseivel...
- Na akkor mesélj... elég gyorsan összejöttetek...
- öhmm... Andy... nagyon kedves... sokat beszélgettünk éjszaka...
- Örülök nektek, csak nehogy elsiess valamit...
- Nem... minden rendben lesz...
Nem mondhattam neki, hogy nagyi, nyugi, hónapok óta együtt vagyunk... én szellem voltam, ő pedig amúgy vámpír... de ne aggódj, minden rendben...
Elmosolyodtam ezen a gondolaton...
- Most meg mit vigyorogsz?
Sóhajtottam...
- Atya ég... máris beleszerettél...
- Nem, de... nem tudom...
- Moon... a nagyanyád vagyok... látom, ha szerelmes vagy...
- Nagyi... kérlek...
- Jól van, nem piszkállak... most megyek is, megbeszélem Joeval ezt az utazást...
- Menj csak...
- Vigyázz magadra... - adott két puszit, majd eltűnt...
Aznap nem jött vissza Andy... reggel már felöltözve ültem az ágy szélén, alig vártam, hogy elhagyhassam a kórtermet...
A nővérkék megígérték, hogy nemsokára elkészül a zárójelentésem... mindenki a csodájára járt a hirtelen felépülésemnek...
Az ablakhoz léptem és leskelődve vártam, hogy megérkezzenek... hamarosan meg is láttam Andy autóját... Kiszállt, majd kisegítette a nagyit, és Joe is kiszállt a hátsó ülésről...
- Kész vannak a papírjai... és megjöttek önért...
- Köszönöm... és mindent köszönök... - a nővérke még állt ott egy pillanatig...
- Kérdezhetek valamit?
- Persze...
- Nagyon kínos, de kérhetek egy autogramot a barátjától?
- Persze, de tőle kell kérnie... - majdnem elnevettem magam, de sikerült visszafognom...
- Köszönöm...
Mikor a nagyiék felértek, elvörösödve oda is lépett Andyhez, aki mosolyogva aláírta amit az orra alá dugott... a nagyi döbbenten nézett...
- Andy egy zenekar frontembere... elég... híresek... - magyaráztam...
- Ohh... értem...
El sem hiszem, de kiszabadultam a kórház falai közül, ezúttal fizikai valómban... aminek meg volt a hátrány is... kicsit nehezen tudtam járni, a túl sok fekvés után, de az orvos szerint hamar elmúlik majd...
Engem jobban idegesített, hogy mi lesz velünk... csak ezzel tudtam foglalkozni...
Út közben nagyi és Joe végig hálálkodtak Andynek, amiért magával hozott minket...
Amikor megérkeztünk a szállóhoz, mosolyogtam... mert ugyanaz a hely volt, ahol akkor voltunk együtt, amikor a szellemem meggondolta magát és visszatért a testembe...
- Milyen gyönyörű...
- Igen az... - kontráztam nagyira...
Amikor megtudta, hogy a két luxus lakosztályt kapjuk, már féltem, hogy szívrohamot kap...
Ahogy kettesben voltunk végre megölelt...
- Erre vártam, mióta csak először megláttalak...
A szemébe nézve elvesztem... sokkal intenzívebben éreztem a közelségét, mint amikor szellemként voltam mellette...
Ajkai az enyémet keresték, jeges csókja izzott a számon... mintha ebben a csókban minden benne lett volna...
- Azt hiszem, most ment el igazán az eszem... - suttogta, de a kezei máris elindultak a testemen... hanyatt döntött az ágyon...
- Ezúttal ne tűnj el kérlek... - mondta...
18+
Végtelen csók támadást indított ellenem... vadul egymás száját téptük... hangos morgás tört fel belőle, a szemei vadul izzottak, vonásai megfeszültek és küzdött magával...
- Ez nehezebb lesz mint hittem... - zihálta...
- Sajnálom... - azt hittem valamit rosszul csinálok...
- Ne kérj bocsánatot... igazából... én vagyok a hibás... nagyon nehezemre esik... eddig... szellem voltál... vér nélkül, de most... hallom ahogy dobog a szíved, ahogy folyik a vér az ereidben és most jöttem rá, hogy nagyon erősnek kell lennem melletted...
- Nem muszáj... úgy értem... ha szeretnéd...
- Most engedtek ki a kórházból, nem hiszem, hogy jót tenne, ha... megcsapolnálak... - ahogy ezt kimondta elszégyellte magát...
- Nem hiszem, hogy gondot okozna... de nem fogom erőltetni... az beteges lenne...
- Mert az nem beteges, hogy egy gyakorlatilag halottal vagy együtt?
- Fújjjj... undorító... - játszottam vele...
- Adok én neked undorítót... - megcsókolt újra... ezúttal először kevésbé hevesen, de nem sok idő telt bele, hamar újra belelendültünk... és szakadt a ruha... először a farmerom vesztette életét, majd a felsőm... végül fehérneműben feküdtem az ágyon...
- Nagyon sajnálom... - hörögte... - nem bírom...
Magára rántott, így fölé hajolva csókolhattam tovább... annyira kívántam őt... most rajtam volt a sor... a felsőjét kicsit emberibb módon lehúztam róla... végig futtattam az ujjaimat a tetoválásain...
- Nem is tudom, mit bír rajtad annyira a nagyi... - elnevette magát...
- Ez most hogy jön ide?
- Hagyjuk...
Újra a szájára tapadtam... most lassan és higgadtan kikapcsolta a melltartómat... de mikor lekerült rólam, újra elvesztette a kontrollt... visszafordított, így újra alá kerültem... a lábaim között feküdt, végig csókolva a testemet, lassan haladt lefelé... a bugyim is életét vesztette... csókjai forróak lettek, ellensúlyozva testének hidegét... hirtelen megéreztem a nyelvét a legérzékenyebb pontomon... hangosan felnyögtem és vonaglani kezdtem, az újabb támadásoktól... leszorította a csípőmet és vadul újra táncoltatni kezdte a nyelvét... halk sikolyok, hangos nyögések és sóhajok hagyták el a számat... soha nem éreztem még ilyen fajta gyönyört... végül az összes izmom megfeszült és remegve elélveztem... Mellém feküdt és cirógatta, meg, megremegő testemet, amíg kissé lenyugodott... utána a melleimet vette célba, lassan kezével cirógatva az egyiket, nyelvével kényeztetve a másikat... újra megremegtem, a vágytól... mikor a mellbimbómhoz ért, a nyelvével, azonnal felnyögtem és nyöszörögve könyörögni kezdtem, az újabb érintéséért...
Halk morgása elárulta, hogy nehezen türtőzteti magát... miközben a nyelvét újra és újra végig futtatta a melleimen, ujjai elindultak a lábam közé... lassan elkezdett kőrözni a csiklómon, mire újabb hullámként söpört rajtam végig a gyönyör... annyira vágytam rá, hogy rövid pillanatok alatt harmadszor is sikerült elélveznem az ujjaitól...
- Kérlek... - nyögtem... mire mosolyogva kikapcsolta az övét és leküzdötte a nadrágját... hangos koppanással ért földet. Morogva hatolt belém... mire hatalmas sikollyal negyedszer is végighullámzott a testemen az előbbieknél is erőteljesebb orgazmus...
Hosszasan időzve lassú lökésekkel újra és újra a gyönyör közelébe hajszolt... végül éreztem, hogy még jobban megkeményedik bennem és mozgása erőteljesebbé válik... szemei vadul szórták a szikrákat és szemfogain megcsillant a fény... elsöpörtem a hajam a nyakamtól és felkínáltam neki... morogva zihált... közben egyre erőteljesebben mozgott bennem, végül nem harcolt tovább... a nyakamhoz hajolt... lassan harapott belém... az érzés leírhatatlan volt. Hirtelen mintha teljesen eggyé váltunk volna, ahogy a véremet itta miközben bennem lüktetett...
Még éreztem, ahogy elernyedve mellém dőlt, majd elájultam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése