Az hittem, hogy ez lehetetlen... Ott ültem az óra végéig, mint egy darab szerencsétlenség, miközben a világ legdögösebb vámpírja a kezemet fogja, ami fizikai képtelenség, tekintve, hogy nincs testem...
Kicsöngettek.
Egymás kezét fogva sétáltunk a folyosón, mire többen megbámultak minket... nahát, pont mint egy átlagos iskola, a sexy vámpír lányok szúrós szemmel bámultak, pont mint a dívák, a rendes suliban... de most ez sem érdekelt... annyira boldog voltam...
Hajnalodott, amikor vége lett a tanításnak. Mindenki pont olyan éber volt, mint amikor elkezdődött a tanítás. Andy az autónak támaszkodott és mosolyogva nézett rám...
- Na, hogy tetszett az első nap?
- Nagyon jó itt, veled... - sütöttem le a szemem
- Örülök, hogy ezt mondod... mert én is nagyon szeretem, hogy veled lehetek... de most sajnos mennem kell, tudod én nem lakom itt...
- Tudom...
- De Ashley itt lesz veled... szóval, nem fogsz unatkozni... - mosolygott
- Az jó, nagyon szuper, hogy itt mindenki lát...
- Gondolom... - egy puszit nyomott az arcomra, majd beszállt az autóba és elviharzott...
Ashley már várt a kollégium előtt...
- Csajszi, de jó, hogy megjöttél...
- Rám vártál?
- Naná, melyik a te szobád?
- Még nem tudom, csak most megyek a kulcsaimért...
- Elkísérlek...
- Köszi - mosolyogtam rá...
Végül pont a szomszéd szobát kaptam meg. Így még jobb volt...
Minden olyan tökéletesnek tűnt, leszámítva, hogy hiányzott a nagyi... nem tudtam mi lehet vele. Elméláztam ezen, miközben az új szobámat fedeztem fel... mindent megérintettem, majd végigfeküdtem az ágyon, aztán a szekrényhez léptem, ami tele volt ruhákkal...
A falon keresztül Ashley szobájába léptem...
- Héé... magánélet... - nyögte, mikor a frászt hoztam rá...
- Bocs, figyelj, lakik velem valaki?
- Nem...
- Akkor miért vannak ruhák a szekrényben? - kérdeztem
- Mert itt mindenki kap ruhákat... ez egy varázslatos hely... tudod?
- Jó oké... leülhetek?
- Persze... - helyet foglaltam az ágyán.
- Mit csináltok itt egész nap?
- Hát amit akarsz... tudod... jöhetsz mehetsz, nem kötelező itt lenni, csak tanításra érj vissza...
- Értem... akkor nem is zavarlak tovább...
- Várj, nem zavarsz... nincs kedved körbenézni a birtokon, az egész varázslatos...
- Ez jó ötlet, de csak, ha nincs más dolgod...
- Hé, tudod, Andy a legjobb barátom évszázadok óta... az, hogy téged körbevezetlek, nem csak jó buli lesz, hanem testvéri szívesség...
- Értem...
A birtok hatalmas volt és egy még hatalmasabb erdő vette körbe. Az erdőben tartózkodni tilos volt, mert a ritkán arra járó emberek esetleg észre vehetik az ott lófráló szörnyeket. A kertben különféle hihetetlen hogy létezik kategóriás iskolatársunk tanult. Többen integettek Ashleynek. Majd elénk vágódott a dög társaság... Élükön egy szőke bombázó vámpírral...
- Hé Ash... ki a szürkeség?
- Moon vagyok... - morogtam
- Nem mondtam, hogy hozzám szólhatsz...
- Hé Sally... állj le...
- Miért? Mert a csaj azt hiszi, hogy keveredhet... Andy ostoba, ha azt hiszi, hogy ezt el fogják nézni neki...
- Andy fölötted áll rangban... semmi közöd hozzá, hogy mit csinál...
- Majd meglátjuk...
Azzal elvonultak...
- Hűha... - szólaltam meg...
- Ne törődj vele... Sally... és Andy tudod... régen... na mindegy...
- Értem...
- De nem tőlem tudod... Andy leharapná a fejem - fogta meg a torkát jelképesen...
- Rendben... Ashley, ha nem bánod, nekem lenne egy kis dolgom...
- Persze, menj csak...
Később a kórházban ültem a testem mellett, bár Andy szólt, hogy ezt a lehető legritkábban tegyem, most mégis jogosnak éreztem... ott ültem némán... hallottam ahogy a nővérkék az engem látogató dögös pasiról csevegnek és elmosolyodtam...
- Nem tudom, hogy kerülhetett ide, egyszer csak elkezdte látogatni, olyan cuki, ma is bent volt nála, ráadásul a lány nagymamájával jött...
Remek... a nagyi... vajon mit mesélt ma nekem? Nem tudhatom, mert nem lehettem itt... helyette az iskola rémségei közül magamra haragítottam a legszebbet... aki pusztán a "létezésemért" utál...
- Hé mit keresel itt? - hallottam meg Andy hangját az ajtóból...
- Sajnálom én csak...
- Le fogsz bukni... Ashley téged keres...
- Értem... Ashley... az ablakhoz léptem és leszálltam az utcára. Andy autója ott állt.
- Elvihetlek? - kérdezte, mikor mellém ért... mosolygott
- Az jó lenne...
A kocsiban ülve nem bírtam magammal...
- Ma összefutottam Sallyvel...
- Oh...
- Igen... oh... elég ellenséges lány... nem nagyon kedvel engem azt hiszem...
- Tudod mi... együtt voltunk nagyon régen, te még nem is éltél...
- Hé, nem tartozol magyarázattal... hiszen nem is vagyunk együtt...
- De én szeretném... - állt meg az iskola előtt
Megfogta a kezemet, ahogy kiszálltunk...
- Várj... - húzott vissza... - komolyan szeretném...
Ajkait az enyémre nyomta.
Természetesen páran azonnal vihogni kezdtek, mint az idióták, én pedig életemben sem utáltam semmit jobban, annál, mint amikor velem foglalkoztak...
- Még van egy kis időnk... - mondta...
- Addig megmutatom a szobámat... - mosolyogtam rá... aztán bele is vörösödtem, mikor rájöttem, hogy ez mennyire félreérthető...
- Hmm - perverz vigyor terült szét a fején...
- Nem úgy gondoltam...
- Semmi gond - ölelte át a derekamat... ennél emberibbnek régen éreztem magam...
Együtt indultunk el a kollégium felé... Ashley rohant felénk...
- Andy nem talá... - rám nézett - ja, hogy megvan...
- Ashley, nem kell keresgélned őt... az, hogy vigyázz rá... nem azt jelenti, hogy kövesd minden lépését... - nevetett...
- Oh.. rendben... - meghajolt, ami annyira vicces volt, hogy elnevettem magam... mire csúnyán nézett rám.
A szobában végre kettesben lehettünk, a rosszalló tekintetek nélkül...
- Miért hajolt meg Ashley előtted?
- Mert egy idióta és nem tudja felfogni, hogy ez milyen kínos...
- Herceg vagy?
- Olyasmi... - mosolygott...
- Ugye mi nem lehetnénk együtt... - jutott eszembe Sally... - ... úgy értem...
- ...cssss... - mellém ült és magához ölelt... - ezt csak nekünk kell eldöntenünk... senkinek semmi köze hozzá...
- Csakhogy ezt mások nem így látják...
- Moon... szeretnél velem lenni?
- Igen...
- Akkor minek foglalkozol másokkal...?
- Csak félek, hogy bajt okozunk... látszólag neked elment az eszed... - mosolyogtam rá... - összeszűröd a levet egy félszellemmel, aki itt sem lehetne... ennél jobban nem is kelthetnék feltűnést...
- Hé azt mondtad elment az eszem?????? - vigyorgott rám... - ezt megkeserülöd...
Azzal hanyatt döntött az ágyon és fölém hajolt... olyan volt, mint egy álom...
- De most komolyan... nem kell félned semmitől, majd én vigyázok rád - mosolygott rám...
Hozzá bújtam, olyan jó volt érezni őt... mikor indulnunk kellett, már havazott...
Andy előre ment... én pedig jól felöltöztem, nem mintha fáztam volna, de egy csomó ruhám volt és végre hordhattam is őket, mert át tudtam öltözni... nagyon jó volt.
A könyveimmel elindultam az épület felé, útközben utolért Ashley...
- Na mi a helyzet?
- Semmi különös...
- Volt etye... - puff... hátulról tarkón vágta Andy, mielőtt befejezhette volna...
- Nem tartozik rád...
Át karolta a derekamat és egy puszit nyomott a számra.
- Nagyon fel vagy dobva...
- Mi az hogy... képzeld, a csajommal töltöttem az egész délutánt... - röhögött... és újabb csókot kaptam
- Irigylem... - mosolyogtam. Kézen fogva mentünk órára. Ma több óránk is lesz együtt...
Sally és csapata a folyosón morogtak, mikor elhaladtunk mellettük, de már nem foglalkoztam vele... Andy viszont ránézett...
- Fogd vissza magad... - szólt rá a vicsorgó szőkeségre...
- Ezt nem úszod meg... - sziszegte, de Andy nem foglalkozott a fenyegetőzésével...
A többiek már vártak ránk. CC most is furcsán nézett rám, a többiek viszont vigyorogva ugratták Andy-t, hogy, hogy működik köztünk bármi is... fizikailag... mire persze vörösen ácsorogtam a földet bámulva, Andy pedig próbálta leállítani őket...
Az éjszakai tanításnak túl hamar lett vége, legalább is én úgy éreztem... vészesen közeledett a nappal, ami azt jelentette, hogy Andy hazamegy... én pedig itt ragadok és nem tudok mit kezdeni magammal...
Rögtön észre vette, hogy valami bajom van...
- Mi a baj?
- Semmi... - füllentettem...
- Az kár... azt reméltem, hogy megkérsz, hogy ma maradjak veled... - ölelt át.
- Komolyan? Nem lenne baj?
- Dehogyis... szeretnéd?
- Nagyon - bújtam a mellkasához...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése