Vampire life 5.

Nehezen bírtam... Andy előtt titkolózni olyan volt, mintha "halva" nyúznának...
Nem kérdezgetett, de ettől még tudtam, hogy kíváncsi... Az esti koncertre készültek én pedig arra, hogy megfojtom Drakulát... vagy kikaparom a szemét és elharapom a torkát... vagy nem tudom... a lényeg, hogy meg kell ölnöm...

CC feszülten járkált az öltözőben, ami még jobban nehezítette az Andy előtti titoktartást, mert még soha nem volt ennyire ideges Chris...
- Haver állj le... elszédülök... - vihogott Ashley...
- Hagyj már...
- Mi a fene van veled...
- Csak hagyjál... - mordult rá CC
Végre szóltak nekik... 3 perc... Andy egy csókot nyomott a számra és eltűnt a színpad felé vezető úton...
A színpad mögé sétáltam... Majd megsüketültem, de próbáltam összpontosítani... némán végigsuhantam a lelátón, az emberek észre sem vettek... Andy anyja a másik oldalon haladt... Drakula egy félreeső helyen ült... testőrei mögötte ácsorogtak...

- Mi a terv?
- Nem tudom... - nyögtem Amy bíztató mosolya ellenére...
- Ketten vagyunk... ők meg legalább húszan, csak itt...
- Te akartad, hogy más ne legyen itt...
- Amy... ott az apám... - mutattam Drakula mellé...
- Moon... valahogy oda kell jutnunk...
A tömeg tombolni kezdett. Andy üvöltése beterítette a termet... a fejem zúgott a hangos zenétől... a vámpírok éles füle... ez az... gondoltam...
- Drakula sem hall most rendesen?
- Nem hiszem... - fogta be Amy is a fülét...
- Akkor induljunk... most...
Osonva értünk oda... de nem sok esélyünk volt átjutni a testőr falon... Drakula vigyorogva nézett ránk, amikor két testőr a karjaikban kivonszoltak minket a koncertről...

Bevált a tervünk... Amyvel pontosan ezt terveztük... valahogy bejutni a kastélyba... hát sikerült... a kocsiban a padlón, összekötözve ültünk, a testőrök lábainál, végig a koncert alatt... mikor vége lett, megjelent Drakula és indultunk. A szemünket bekötötték... nem mintha nem tudtuk volna az úti célt... rettenetesen sokáig utaztunk... de hát LA és Erdély között... hosszú az út... mikor koppant a hátam valahol, már a szagból tudtam... lovaskocsin vagyunk... tehát, nemsokára megérkezünk...
- Moon mit keresel itt? - hallottam meg apám suttogását...
- Majd meglátod... de nem mondhatok semmit...
- Jönnek... - nyögte, majd hallottam, hogy ahogy haptákba vágja magát...
- Peter... számítok a hűségedre... bár a királynő a lányod, de ellenem szegült...
- Természetesen... nem fogsz csalódni...
- Remélem...
- Faszkalap... - suttogta apu, miután eltűnt Drakula szaga... kioldozta a szemünket... Amy mellettem ücsörgött vigyorogva...
- Faszkalap?
- Bocs, de annyira ostoba... - oldozta ki a kezeimet...
- Mit csinálsz?
- Emlékszel, amikor átváltoztatott?
- Persze...
- Tudod, én nem adtam írásba a hűségemet... szóban kérte... akkor még nem voltál vámpír... de akkor neked fogadtam hűséget... csak nem mondtam ki hangosan, de bejött... azóta vele vagyok, amikor nem a nagyanyádra vigyázok, és azt hiszi hűséges szolgálója vagyok... - A másik kocsi elhaladt mellettünk, mutatva az irányt... Apu megcsapkodta a kocsi oldalát, mire a rajta ülő csontváz szerű öregember elindult...
- Na... most elvágom a köteleket... akkor nem tartja majd össze a varázslat sem...
- Tökéletes...
- De vigyázzatok azért... odabent csak az utolsó pillanatban leplezhetem le magam, különben mind meghalhatunk... apropó... Andy nem fog utánatok jönni...?
- De... remélem addigra minden rendben lesz.... sietnünk kell.. - ettől féltem a legjobban... mi lesz, ha ideér... akkor szembe kell szállnia velem... azt nem bírnám ki...
Megérkeztünk, apu bekötötte a szemünket újra. Legközelebb valami hidegnek csapódtam és a magam melletti puffanásból ítélve Amy is földet ért...
Kikötözték a szemeinket. Várbörtön? Nem emlékszem ilyesmire... persze nyilván nem láttam Drakula kastélyának minden zegzugát annak idején... A cellák egymást érték... csak rácsok választottak el Amytől...
- Rendben... majd a főnök jön... addig itt nyugodjatok békében...
- Pff...

Mikor elvonultak az őrök...
- Akkor most?
- Sietnünk kell... mielőtt Andy ideér... különben...
- Különben? - Hallottam meg Andy hangját a rácsok mögül... Mind az öten ott álltak... - Mit terveztél, hogy legyőzöd egyedül?
- Neked ő parancsol... de nekem nem...
- Átvertél, amit elfogadok, de a bizalmatlanságod bántó... az irántad érzett szerelmem erősebb Drakula szavainál...
- És mi lesz, ha azt parancsolja, hogy ölj meg? - megtorpant egy pillanatra... - látod?
- Majd én megállítom... - lépett előre CC
- De addig együtt működhetnénk... mindannyian... - folytatta Jinxx...
- Segítünk... - Egyezett bele Jake is... Ash pedig vigyorogva bólogatott...
- Rendben... - Mosolyogtam Andyre, aki közben nekilátott kiszabadítani minket...
- Siess kisfiam... Drakula nemsokára meglátogat minket... - vigyorgott Amy a fiára... - az előbb mondta az őr...
- Anyu ne basztass... - Andy most először viselkedett így az anyjával... a gyerekeként...
Kinyitotta az ajtót előttem. Utána Amy ajtaján kezdett el matatni...
- Siess...
- Itt hagyjalak??? - nézett rá mérgesen...
- Jó bocs...
- Apát is kicsinálod ezzel...
- Panaszkodott?
- Nem
- De tuti...
- CSSSSSSSSSSSSSSSSS - szóltunk szinte egyszerre rájuk...
- Ne most éljetek családi életet... - morgolódott Ashley és egy határozott rúgással végzett az ajtóval...
- Ezt nem lehetett volna előbb???? - nézett rá Andy bosszúsan...
- Hát itt dumáltál... - tárta szét a karjait Ash ártatlanul...
Végre kiszabadultunk...
- Most hogyan tovább?
- Apu be van avatva... de... azt mondta, csak az utolsó pillanatban leplezheti le magát.
- Hmmm??????
- Sajnálom, de ő hozzám hűséges, nem Drakulához... - néztem Andyre...
- Ez jó hír...
- Szerintem jó lenne, ha innen eltűnnénk... menjünk az erdőbe, ott kitervelünk valamit... - közölte a leghosszabb mondatot Jinxx, amit valaha hallottam tőle...
- Igazad van... menjünk... - Bólintott Amy

Andy megfogta a kezem és úgy szaladtunk. Meglepően üres volt a kastély... pillanatok alatt gond nélkül kijutottunk. A két lovaskocsi eltűnt...
- Elmentek...
- Úgy fest...
Az erdőben sötétség honolt... egy fa lombjai között bújtunk el... végre rágyújtottam és elkezdtünk tervet szőni...