Sweet Dreams...


Sweet Dreams...

Barbi új életet kezd a családjával Los Angelesben... ami történik... az mesébe illő, vagy mégsem?
Ghost Life - Vampire Life
Az örök élet... te szeretnéd? Hát ki ne szeretné Andy oldalán? :)

2013. július 14., vasárnap

13. Menekülés...

A könyveket bújtuk, mikor a nap sugarai áttörtek az ablakon... hirtelen fájni kezdett a fejem. Andy karon ragadott és húzni kezdett egy ajtó felé...
- Hosszú lesz itt... - szorongatott egy könyvet az aprócska helyiségben.
Állva épphogy elfértünk ketten.
- Hát így biztosan... - egyik lábamról a másikra álltam, de elmúlt a hirtelen jött fájdalom és ez megnyugtatott... Andy egy halvány lámpát kapcsolt, ami a fejünk fölött himbálózott.
A könyvben nem találtunk semmit és az idő rettenetesen lassan telt... Mozdulni is alig tudtunk, biztos elzsibbadtam volna, de az új testem jól bírta a kiképzést.
Pár órával később dörgést hallottunk... az eső megmentett minket az apró helytől. Andy mosolygott, mikor kiszabadultunk, de nem sokáig, elkapta a karomat és csendre intett... valaki volt ott...
Sertepertélt a tetőtéren, nagyon furcsa, szokatlan és kifejezetten kellemetlen szaga volt. Andy az egyik könyvhöz lépett, hiányzott belőle pár oldal, majd egyetlen rántással, maga után húzott és menekülőre fogtuk... az a valami... kergetett minket.
Automatikusan az erdő felé vettük az irányt... Andy ott érezte biztonságban magát valamiért. Egy fa tetején ücsörögtünk, onnan lestük, hátha valamit meglátunk, de semmi...
- Mi volt ez? - kérdeztem
- Nem tudom... ez a baj... egyre furcsább dolgok történnek itt... - a távolba meredt... ott állt valami... amíg elhaladt alattunk, mozdulatlanná dermedve ültünk az ágakon... nem vett észre...


Mikor nem éreztük többé a szagot, elindultunk az erdőn át, vissza a házához, ott újra megcsapott az idegen szag, de aztán rájöttem, hogy csak nyomot hagyott... nincs már ott.
Még pár órán át keresgéltünk a könyvek között, de nem találtunk semmit a lelkek gondolatairól... pedig a különleges könyv gyűjtemény olyan darabokat tartalmazott, amihez hasonló irományokat, ember szeme nem láthat soha.
Végül visszamentünk hozzánk, mielőtt újra elér a nap... Andy elmesélte mit láttunk. A többiek sem tapasztaltak ilyet azelőtt soha...

Pár nap eltelt. Bár nem voltam biztos magamban elindultam a felhős időben egyenesen az édességüzletbe, most nem rohantam, nem tudtam, hogy Clair mit fog szólni hozzám... Külsőleg nem sokat változtam ugyan, de, hogy magyarázom meg a napfény problémámat, hogy fogok dolgozni??? De mikor beléptem... egész más problémával találtam szembe magam... Clair mosolya egész más volt mint korábban és...
minden bűzlött attól a szagtól...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése