A ketrecünk kivilágítva állt az erdő közepén, A szörnyek jöttek mentek, majd eltűnt mindenki... Aztán... érezni kezdtem a fejfájást... amit a nap első sugarai okoztak...
Andy is összegörnyedt, de nem eresztett el... ölelt...
Végül egy szörny odalépett és egy lepellel letakarta a kalitkánkat, mint, ha csak madarak lennénk...
Este lekerült rólunk a lepel, újra ott állt a falka szörnyeteg... tűz ropogott... Az egyik szörny elkapott minket és cipelni kezdtek a tűz felé...
Újra egy máglyán találtam magam... csakhogy ezúttal Andy vel láncra ferve álltunk egymással szemben... a szörnyek azt akarták, hogy egymást ölelve égjünk szénné... a szemembe vérkönnyek gyűltek...
A lángok nyaldosni kezdték a testünket... egyszer más sikerült megúsznom az égést... koncentrálni kezdtem...
A fájdalom múlni kezdett... és ezúttal már nem zavartak a bámészkodó szörnyek...
- Megpróbálom... - Suttogtam... Andy hirtelen a számra tapadt úgy csókolt, mint még soha az előtt...
az agyam azonnal... kaput nyitott volna bárhova...
- Sikerült! - mosolygott rám... és eltűntünk az átjárón...
Még hallottam a szörnyek üvöltését... de a kapu hamar bezárult, mi pedig összekötözve a földön landoltunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése