22. Sziget...

Megejtettük a cserét... Clairt azonnal láncra verték. Nem tudtam, mi lesz vele, de megérdemelte... A srácok nem sokkal ezután kerültek elő csodálkozva, mind eléggé le voltak gyengülve...
- Carry... hihetetlen, hogy itt vagy, hogy sikerült ... felség, köszönjük.. - vágtak egymás szavába...
- Andy eltűnt... - szólaltam meg végül... - és Rosy is...
- Rosy valószínűleg elvitte őt valahova... hogy megmentse... az őrzők ezt teszik... - szólalt meg Harry...
- Akkor meg kell találnunk őket...
- Rosy nem hagy nyomokat... azt hiszem nem értesz... ha egy őrző védelem alá helyez valakit, azt nem találják meg... sajnálom...
Meredten bámultam rá... az nem lehet, hogy nincs valami megoldás...

A házba visszatérve minden üres volt. Az ősi katonák megálltak az ajtóban... felügyeltek... Nem szólt senki egy szót sem... Chris és Emily összebújva ültek... Harry szégyenkezve feküdt a földön... a királyi vámpírok pedig szomorúan álltak...
Egy sarokban kuporogtam... a nyugalmat kerestem a fejemben, de elveszett... minden gondolatomat átjárta a harag és a kétségbeesés...
Bár Andy biztonságban volt... elképzelni sem tudtam, hogy nem láthatom többet...

Napok teltek el kétségbeesett találgatásokkal... Végül Harry lépett oda hozzám egy éjjel... amíg a teraszon ültem...
- Tudod, elbuktam őrzőként, amikor elfogtak minket...
- Harry én nem haragszom...
- Várj... segíteni akarok neked... a herceg nem ebben a világban van... ketten meg tudjuk keresni őket...de többen nem tudunk menni...
- Rendben... akkor mi lenne, ha megszöknénk...? - mosolyogtam rá... szomorkásan bólintott... mikor látótávolságon kívülre kerültünk átváltozott, a hátára vett és repülni kezdett velem... a lángok, amik a testét borították nem voltak forrók...
Egyenesen repült, tudatosan... tehát mégis tudta hol kell keresnie őket...
Nem tudom mennyi ideig tarthatott az út, de fáradtnak éreztem magam, ami eddigi vámpír létem alatt nem fordult elő...
- Próbálj meg aludni... - fordult felém Harry egyik feje... - jót fog tenni...
Hallgattam rá és valami csoda folytán... mély álomba merültem...

Mikor felébredtem egy sziget fölött körözött hátasom.
- Itt vannak? - kérdeztem...
- Azt hiszem igen... - lassan a földre ereszkedett...

A fák közül minden irányból morgás tört fel... és különböző méretű és alakú szörnyek gyűrűjében találtuk magunkat...
- Ez itt az őrzők szigete Carry... engem, most ki fognak végezni, amiért idehoztalak és elárultam a fajtámat... de feltartom őket... találd meg a hercegedet...
- Ezért nem akartál idejönni? Miért nem mondtad? - már nem volt ideje a válaszra... csak...
- Sajnálom, hogy nem védtelek meg kellőképpen... - azzal a szörnyek felé indult én pedig egy pillanatnyi ácsorgás után rohanni kezdtem a másik irányba...
Bevetettem magam az erdőbe és próbáltam valami nyomot keresni, Rosy ismerős szaga csapta meg az orrom először... elindultam felé...